Everybody has a mask...

Fogadj magadba drága Anyaföld. Zöld fű hullámzik a síkon. Ölébe vett a Tövis hercegnő. Dédelget a Tövis hercegnő, érintése után belső tövis nő. Vérem fakad, Szívem szakad, Lelkem sikolt, Tűzet kiolt. Penge villan, Piros illan. N eon fények, E levenen égek, B árányfelhők, Á rnyéklejtő, N árciszvirág, T éged rág, S ajnálok mindent, T alán. Ö rvénylő sokaság, B orongó sötétség, B aljós jelek. E ngem T öbbet ne...

Vigyázzon rád az Isten... Ha jön a fehér ékes, Szeme csillogása, kacaja éles, bőr reped, csont törik, vér folyót hab körít. De szíved dobog, mintha nem hallaná az éneket. Mindez mindegy már énnekem. Puha illatár, fojtja torkod és csípi a szemed. Sírjak még egy kicsit neked?! Némán ordítok, tépem a kínt, két kézzel, tíz körmömmel. Ők csak integetnek, mosoly, s nevetés. Belülről rohadok szét, segítsetek. Segíts rajtam édes Istenem.