Tiltott gyümölcs
Volt egy lány. Szelíden éldegélt a kis kertjében, amiben volt egy nagy fája, hatalmas szerteágazó lombokkal és rengeteg kicsi és nagyobb levéllel. A fa sokszor virágzott, és sokszor hullatta drága leveleit, de egészséges, gyönyörű fa volt. A lány gondosan óvta és gondozta, hisz ő adta neki azt a drága gyümölcsöt, aminek íze mennyei, édes, minta cukor és puha, mint a selyem, és el nem fogy. Aztán egyszer csak egyik napról a másikra valami felhívta a figyelmét a fáján, ami addig nem volt ott. Mintha halkan susogott volna neki, csengő hangon. Megjelent a tiltott gyümölcs a fáján. Az első, igazi tiltott gyümölcs, ami úgy vonzotta magához, mint virág a méhet. A gyümölcs nem tett semmit csak csillogott a fényben és szelíden a lányra mosolygott. A lány onnantól kezdve mindennap ott állt a fa alatt és nézte azt a gyümölcsöt. Először csak pár percig, majd félóráig, aztán órákig is elüldögélt és csodálta a gyümölcsöt, habár ott volt neki a földön már a legfinomabb, el nem fogyó gyümölcse, mely mindennap megkínálta őt magából és a lány boldog volt, amikor kapott belőle. De hiába kóstolta meg mindig ezt a drága gyümölcsöt, kezdte megszokni isteni ízét, és elkezdett többre... egy másik ízre vágyakozni, hisz észrevette, hogy van a fán egy másik is, ami még finomabbnak és édesebbnek tűnt, mint az ő drága gyümölcse, sőt lentől szebbnek és egyenesen tökéletesnek tűnt. Este is a fa alatt aludt, és álmaiban is jelen volt már a fán megjelent új gyümölcs. A lány kicsit vonakodva kóstolt bele az ő drága gyümölcsébe, s már íze sem tetszett oly édesnek. A gyümölcs is megérezte, hogy a lánynak már nem okoz örömet az íze, és nedvdús húsa lassan száradni kezdett. A lány már az egész napját a fa alatt töltötte és alig volt perc, hogy ne a fán lógó gyümölcsöt nézte volna. Aztán elhatározta magát... Hozta a létráját és a fa oldalának döntötte. Sietve kapkodva indult meg a létrafokokon egyre feljebb és úgy érezte közel a menny, melegebb édesebb lett a levegő. Reszketve állt meg a létra legfelső fokán, és elakadt a lélegzete. A gyümölcs innen még szebbnek tűnt... Remegő kézzel nyúlt érte, és egész teste felforrósodott, ahogy megtapintotta a gyümölcs hamvas bőrét, és megérezte bódító illatát....
folyt...köv.?
folyt...köv.?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése