Mindennapok...

Gondoltam írok pár sort itt a nagybetűs kapujában... Büszke vagyok az iskolámra és magamra is. Filozófia országos 24. helyezett. Örülök, hogy újra sikerült maradandó nyomot hagynom magam után... "egy jelet, ha indulni kell..." és, hogy beszélni fognak még rólam, és én leszek a példa, az első. Ez jól esik. Jól esik a tudat, és nem fellengzősségből, tényleg jól esik az elismerés. Egyszer elhatároztam, hogy egész életemben azon fogok dolgozni, hogy a nevemet emlegessék majd, hogy ismerjenek és tiszteljenek azért amit létrehoztam. Megtettem az első lépést... elballagtam a szeretett gimnáziumomból és nekik is büszkeséget szereztem és hozzájárultam az iskola jó híréhez.

Szeretném, ha az életem minden szakaszában tudnék hagyni egy ilyen jelet, egy lenyomatot, hogy ott voltam. Szeretném, ha tudnék alkotni és ezzel örömet tudnék szerezni másoknak. Szeretném, ha teljesülnének az álmaim. Szeretném, ha az álmaimból az életemet is fent tudnám tartani. Szükségem van társakra, akik szeretnek, megbecsülnek... szeretném, ha az életemnek lenne egy állandó célja és értelme.

Szeretném megtalálni a hitemet.


A természet olyan gyönyörű. A természet olyan hatalmas és erős. Szeretnék vele harmóniában élni. Eggyé válni vele. Rá akarok lépni a wicca ösvényére... :)