Ezt még neked Farkas

"Zselenszky Tamás

Most látható hangok játszank a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én

Gyenge szóvicc az élet, harsog keserűn, erre én meg
Nagy zöld mosollyal rólad mesélek, kicsi hibám
Elgereblyéztem rég a múltunk bizarr fekhelyét
Nincs már ott virág, így a hiány emlékeztet rád

De most még látható hangok játszanak a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én

Ó, hát simán kibírom, majd ugyanaz, csak más néven írom
És tudod, kívánom, hogy mocskosul marjon, ha kellenék

Úgy tiszta az idő, a pokol is jól kivehető
Ha a romjaimra állsz, úgy biztos, elég mélyre látsz

De most még látható hangok játszanak a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én"


Nem akarok többet írni Rólad. Eltemettelek, de még mindig két kézzel kikaparnálak a Földből, kirántani a sötétségből és zokogni, hogy megfoghassalak még egyszer.
Édes drága Anya, drága Istennőm, add, hogy kitéphessem már végre Őt a lelkemből. Add, hogy ne fájjon, ha emlékezni akarok Rá. Szabadíts fel a láncai alól.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kalóz moment.

Magány

Mindennapok...