bűnök

2012. október 14., 2:59
Íme, újra virrasztok az ég fekete bársonya alatt,
Bensőmben éget a nap,
És lelkem sikoltva, karmolva, sírva
Szabadulna sötét bűneitől.
Eluralkodott bennem az
Enyészet őrjöngő kéje, s lelkem tiszta fátylát
Bűzös vérsárral mocskolta be.
Sírj hát, sírj, sírj,
Míg könnyeiddel ki nem marod onnan a foltot
És imádkozz az Anyához, hogy adja bűnbocsátó csókját, fekete fejedre...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kalóz moment.

Magány

Mindennapok...