Egy év.

Ma egy éve. Egy éve, hogy magadhoz öleltél és úgy csókoltál, mint a kincsedet. Ma egy éve, hogy odaadtam Neked a szívemet, ami azóta is ott van Nálad. :)

Csak annyit szeretnék, hogy minden legyen olyan, mint akkor. Az a póló van rajtam, ami aznap este is rajtam volt... úgy akarok felébredni reggel, mint akkor, pont egy éve. A mellkasomat szétfeszítette a boldogság, hogy az első amit megláttam a Te zöld szemeid voltak... megsimogattad az arcomat és jóreggelt kívántál én pedig akkor ott reggel azt hiszem megtudtam mi az a Boldogság. 

Bárcsak ott ragadtam volna abban a percben.

Bárcsak azt mondanád, hogy kellek.

Bárcsak úgy szeretnél, mint akkor.


"távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom."

182.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kalóz moment.

Magány

Mindennapok...